|
 |
|
|
| ... kötni, adni és segíteni - később is, mikor már nem látod az arc vagy a termet szépségét. Végül elmúlnak a férfiak és a szerelmek is. Az Igazi addig él csak, amíg a vágy és sóvárgás titkos leplei, sejtelmes fátylai takarják. Aztán elmúlnak az izgalmak, és a cselekedetek nyomát porral fújja be az idő...Egy pillanat, mely teljes, több és végtelenebb tud lenni, mint az évtizedek&#... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hacsó Erzsébet: Kerestelek
Kerestelek a fű közt,
a csillogva elfutó vízben,
kezembe fogtam az esőt, kérdeztem tőle látott-e?
Kerestelek a húzó felhők foszló leplei közt,
kavics közé hajoltam hallgató szívvel.
Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, - hólyagos a lábam,
fák elé meredtem,
súgó leveleket, madarakat szólongattam -... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... akarta annak a meséjét is.
Elmosolyodva nézett mesélőjére, s így szólt:
- Tetszik, de lássam a másik párna tartalmát, s főképp halljam a történetét!
Az ékszerész mosolygott leplei alatt, fejét lehajtotta, nehogy nevető szemei elárulják, hogy roppantul élvezi a lány örömét. Felemelte a leplet a fekete párnáról is, mely igazgyöngyből készült kincseket rejtett. Az igaz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... minden napló szembenézés".1 Ferenczi naplója döbbentett rá, hogy akkori elgondolásom féloldalas. S adta ajándékul hiányzó másik felét.
Az "az egyik én valék" másik oldala a leplei alatt egyre testesülô "ez vagy te" mondat. Hollósnál például így hangzik el: "Az elmebeteg pedig? - Tat tvam aszi! Te vagy az!"2 Két évtizeddel késôbb Lacannál viszont: "Az alanynak... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
HACSÓ ERZSÉBET: KERESTELEK
Kerestelek a fű közt,
a csillogva elfutó vízben,
kezembe fogtam az esőt, kérdeztem tőle látott-e?
Kerestelek a húzó felhők foszló leplei közt,
kavics közé hajoltam hallgató szívvel.
Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, - hólyagos a lábam,
fák elé meredtem,
súgó leveleket, madarakat szólongattam -... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ERZSÉBET
KERESTELEK
Kerestelek a fű közt,
a csillogva elfutó vízben,
kezembe fogtam az esőt, kérdeztem tőle látott-e?
Kerestelek a húzó felhők foszló leplei közt,
kavics közé hajoltam hallgató szívvel.
Erdő szélén erősre... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kecskémre és két gödölyémre is gondoltam,
kegyetlen ólomeső csöppjei hullottak a sötétben
s te mozdulatlan maradtál, mint akit agyonsújtottak
valahol a folyóparton, az éjszaka leplei alatt.
Szólítottalak, mint a testvért, s kitártam feléd karjaim,
de hiába érintettem süket szíved és hűlt homlokod.
Halott voltál már, Izraél. Ó, jaj, véres és kono... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... reggel, ébredéskor, van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... :
Kerestelek...
Kerestelek a fű közt,
a csillogva elfutó vízben,
kezembe fogtam az esőt, kérdeztem tőle látott-e?
Kerestelek a húzó felhők foszló leplei közt,
kavics közé hajoltam hallgató szívvel.
Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, - hólyagos a lábam,
fák elé meredtem,
súgó leveleket, madarakat szólongattam -... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kofák,
voltak vasvillák, rettenetesek,
voltak verő, görcsbehúzó szemek,
voltak koldúsok, vakok, reszketők,
voltak holdkóros, macskás háztetők,
voltak árnyak, az ördög leplei,
volt kis mécsem, őket hessenteni,
voltak napok, mint álmodott mesék,
s olyan hosszúak, akár ma egy év,
volt, négy kerítés közt, egy végtelen,
volt kertünkben ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... reggel, ébredéskor, van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... felkúsznak a legszélső ágokig, végtelen füzérekben nyúlnak el, sűrű gallyakká egyesülnek, s a királyi fa törzsöke körül ezerszínű virágtölcsérekkel hímzett sátrakat feszítenek, melyeknek pompás leplei alá egy egész tündérvilág boldogsága befér. S mily dús tenyészet mindenhol! A fű derékig ér. A tropikus égalj ritka növényei, mik üvegházakban is gondos ápolást igényelnének, szabado... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mint azelőtt. Az élet színei szokatlan energiával lobogtak föl az arcon - a tagok megereszkedtek -, s ha a szemhéjak nem nyomódtak volna most még súlyosabban egymásra, s a sír kötelékei és leplei nem adtak volna az egész alaknak halotti jelleget, azt álmodhattam volna, hogy Rowena csakugyan lerázta a halál bilincseit. De ha ezt a gondolatot még ekkor sem fogadtam volna el teljesen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mint azelőtt. Az élet színei szokatlan energiával lobogtak föl az arcon - a tagok megereszkedtek -, s ha a szemhéjak nem nyomódtak volna most még súlyosabban egymásra, s a sír kötelékei és leplei nem adtak volna az egész alaknak halotti jelleget, azt álmodhattam volna, hogy Rowena csakugyan lerázta a halál bilincseit. De ha ezt a gondolatot még ekkor sem fogadtam volna el teljesen... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Erzsébet
Kerestelek
Kerestelek a fű közt,
a csillogva elfutó vízben,
kezembe fogtam az esőt, kérdeztem tőle látott-e?
Kerestelek a húzó felhők foszló leplei közt,
kavics közé hajoltam hallgató szívvel.
Erdő szélén erősre nőtt csalán megvámolt, - hólyagos a lábam,
fák elé meredtem,
súgó leveleket... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... mint azelőtt. Az élet színei szokatlan energiával lobogtak föl az arcon - a tagok megereszkedtek - s ha a szemhéjak nem nyomódtak volna most még súlyosabban egymásra, s a sír kötelékei és leplei nem adtak volna az egész alaknak halotti jelleget, azt álmodhattam volna, hogy Rowena csakugyan lerázta a halál bilincseit. De ha ezt a gondolatot még ekkor sem fogadtam volna el teljesen,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
" Eltévedtem az élet dolgai között és most már csak az álom lepleibe burkolódzom mint egy orjás
virág szirmaiba.Akár az ópium oltás,édes méreg ez.Az ébrenlét percei egyre fogynék és ébren
is álom arany rózsái vannak szememen.A világ min... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... reggel, ébredéskor, van a levegőben valami vészhírszerű. A madarak hajnali fél három felé kezdik. Háromtól ötig vitatkoznak, készülnek a napra, az életre. Ezek a titkos órák. A város savanyú lepleibe göngyölten alszik, gyötrötten és aléltan készül a nappal harmincnégy fokos végzetére. De a kora hajnal, ez a gyöngéd, nemes és szagos júliusi hajnal az érettség egészséges és üde illa... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... eljátszom ,hogy szépek.
Já... |
|
|
|
|
|
